Az Európai Unió az orosz-ukrán háború miatt késleltetheti a jogállamisági mechanizmus alkalmazását Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – értesült a Bloomberg. A lap informátora szerint a mostani helyzetben a gazdasági nehézségek és a menekülthullám miatt még fontosabb lehet az Unió egysége.
„Mi jól fogjuk tenni a dolgunkat és a szükséges feltételeket teljesíteni fogjuk”, így tehát „ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is egyébként a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz, de ki kell tartani” – többek között ezt a fontos üzenetet fogalmazta meg Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában.
Az Európai Bizottság hétfőn négy új pályázati felhívást tett közzé 12 millió euró értékben a többi között annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok megbízható információkhoz jussanak.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Új szintre lépett Magyarország és az EU között fennálló, az uniós források lehívását is befolyásoló vita a mai nap folyamán. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, közlésük szerint az esélyegyenlőség és az alapvető jogok védelmében. Az eljárás megindítása egyértelművé teszi, hogy az EU-s helyreállítási alap forrásainak folyósítása falakba ütközik a felek közötti, több ponton meglévő vita miatt.
Több egybehangzó brüsszeli értesülés szerint az Európai Bizottság egyelőre nem adja áldását a magyar kormány által május 12-én benyújtott helyreállítási tervre, a benne foglalt 2511 milliárd forintos támogatási programra, mert további korrupcióelleni intézkedéseket, illetve a pénzek szabályos felhasználását garantáló lépéseket vár el a testület.
A 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus itthoni tényleges elindulásának, az első pályázatok közelgő meghirdetésének egyértelmű jele, hogy megjelent az egész 7 éves időszak egyik alapjogszabálya, a források felhasználásának rendjét rögzítő kormányrendelet. A közel 100 oldalas jogszabály alapján úgy tűnik, hogy a kormányzati ígéretekkel összhangban gyökeres újítások, változások nem lesznek az új ciklusban, igaz például lényeges, hogy eltűnnek az „apró” keretösszegű pályázatok és bejöhet a képbe a pályázati források felhasználásánál kötelezően megnyitandó pénzintézeti projektszámla, ami megkönnyítheti a forrásfelhasználás szabályosságának ellenőrzését, illetve ennek az EU felé való alátámasztását is.
A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt új országfejlesztő, egyebek között beruházásokat, adócsökkentéseket, valamint a magyar CSOK-hoz hasonló otthonteremtési megoldást is tartalmazó programját mutatta be szombaton Jaroslaw Kaczynski pártelnök, kormányfőhelyettes és Mateusz Morawiecki kormányfő.
Több mint tízmilliárd forintból újulnak meg közutak Fejér megye északkeleti részén, Bicske környékén, a Váli-völgyben és a Velencei-tó térségében - jelentette be Tessely Zoltán (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kedden, az Etyek és az 1-es főút közötti, 8108-es számú út felújításának munkaterület-átadásán.
Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
Már több mint egy éve tart a Koronavírus-járvány. A pandémia rávilágított arra, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerek nem ellenállóak a válsághelyzetekkel szemben, így a rezilienciaépítés, valamint a fenntarthatóság témaköre mind az európai, mind pedig a hazai közpolitika-alkotás fókuszába került. A rezilienciaépítésnek négy olyan kiemelt aspektusa van - klíma- és környezetvédelem, gazdasági és társadalmi erőforráshatékonyság, a demográfia és a területi egyenlőtlenségek csökkentése -, amely nem csak nagy szerepet játszhat abban, hogy hazánk ellenállóbb legyen a jövőben a hasonló sokkhatásokkal szemben; de jól illeszthető a 2021-től induló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a kohéziós források felhasználásához is.
Elstartolt a Portfolio hiánypótló logisztikai konferenciája, a Smart Logistics 2018, ahol a logisztika legforróbb kérdéseiről, az állam terveiről, a fejlesztési irányokról, a logisztika jövőjéről beszélgetnek a piac legfontosabb szereplői.